AUTÓIPARI OKTATÁSI KÖZPONT
BÁNKI DONÁT (1859-1922)
A veszprémi születésű Bánki Donát a magyar motorgyártás egyik úttörője, kiváló egyetemi tanár sokoldalú alkotó, korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora. Az ő nevéhez fűződik a karburátor feltalálása, illetve ő készítette el az első nagynyomású robbanómotort. Halála után, 1927-ben az Akadémia a Bánki-turbináról szóló dolgozatát a „Nagy jutalommal” díjazta.
BARÉNYI BÉLA (1907-1997)
A magyar származású feltaláló tervezte valójában a Volkswagen bogárhátú formaterveit, mindössze 18 évesen. A bécsi egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd később dolgozott az ausztriai Fiat, Steyr és Adler gyárakban is. Még a Daimler vállalatnál is megfordult alkalmazottként 1939 és 1972 között. Hamarosan kialakította a világ elsőszámú biztonsági rendszerét, ketté választva fogalmilag aktív és passzív rendszerekre. 1953-ban első újítása a w120 típus padlólemeze volt. 1959-ben levezette az első biztonsági töréstesztet. Számtalan biztonsági innováció fűződik a nevéhez, mint a kormányoszlop áttervezése, vagy az ablaktörlők nyugalmi állapotú láthatatlansága, de említhetjük a padlólemez utastér védelmét egyaránt.
CSONKA JÁNOS (1852-1939)
Magyar feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök, a magyar motorgyártás úttörője, továbbá a gépkocsigyártás megalapozója hazánkban. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálásáról vált híressé. Az első magyar autó és az első magyar robbanómotoros gépjármű konstruktőre.
GALAMB JÓZSEF (1881-1955)
Magyar mérnök, főkonstruktőr, a Ford Motor Company tervezője. 1907-ben Henry Ford megbízta egy egyszerűen kezelhető, minél gazdaságosabban előállítható autó megtervezésével. Októberre elkészült a világ első népautója, a híressé vált T-modell, melynek egyik típusa nálunk is megtekinthető. 1927-ig több mint 15 millió került forgalomba. A mérnök 1955-ben halt meg Detroit-ban.
JÁRAY PÁL (1889-1974)
A zsidó családból származó, az áramvonalas konstrukciók szülőatyjaként ismert feltaláló, Járay Pál nagy hatást gyakorolt az autóipar fejlődésére. Az áramvonalas léghajók építése terén szerzett tapasztalatait sikerrel ültetette át a közúti járművek világába; többek között neki is köszönhető, hogy a ló nélküli hintóból valóban automobil lett. Még Ferdinand Porsche is felfigyelt Járay Pál Airflow nevű modelljére a Volkswagen tervezésekor. Pályafutását a zürichi Svájci Állami Műszaki Főiskola tanáraként fejezte be.
VIKTOR JÁNOS (1891-1965)
A magyar származású Viktor János az Alfa Romeo konstruktőre, illetve az 1930-as évek meghatározó tervezője. Hozzájárulása a Ferrari fejlesztéséhez szintén jelentős volt; 1956-ban bemutatták az új V12-es motorját a Ferrari 290 MM-ben. A Jano-motoros sportkocsik új szériája két sportkocsi-világbajnoki címet is segített megszerezni. Munkásságát felesleges méltatni, elég, ha Henry Ford mondatát idézzük: “Ha elsuhan mellettem egy Alfa Romeo, mindig megemelem a kalapom.”
GANZ JÓZSEF (1898-1967)
Magyar származású mérnök, nagyszerű autótervező, aki megelőzte korát a VW Bogár megálmodásával. A nagy autógyárak profitjukat féltve próbálták tönkre tenni őt, sokáig eredménytelenül. Annak ellenére, hogy számos modell sikeres megalkotása fűződött nevéhez és a leghíresebb nagyvállalatok – például a Mercedes vagy a BMW- is az ő tehetségére pályáztak, Hitler a zsidó származása miatt száműzte a porondról. Végül mind hiába; nem sikerült a náciknak kitörölni Ganz Józsefet a történelemből, „A Bogár igaz története” később napvilágra került.
