Horacio Pagani

Horacio Pagani 1955-ben született Argentinában egy kis faluban. Pici gyerekkora óta érdeklik az autók, kicsi makett autókat készített szabad idejében. Érdeklődése odáig fajult, hogy saját vállalkozást nyitott, ahol autókon dolgozott. Szabad idejében továbbra is autók tervezésével foglalkozott. Kétség kívül a legmerészebb projektje egy teljes értékű F2-es autó volt, amibe több, mint 5000 munkaórát tett és közel 2 évig építette. Az autó kész volt, de hiányzott belőle egy motor. Az autót egy 300 fős vacsora során mutatta be, azt remélve, hogy itt majd talál valakit, aki hajlandó lesz egy motort adni a projekthez. Végül egy Renault motor került bele és akkori F2 bajnok, Augustín Beamonte lett a pilóta. Ez a hatalmas projekt elnyerte Juan Manuel Fangio tetszését is, aki akkoriban ötszörös F1 világbajnok volt. A másik nevezetes érdeklődő Oreste Berta volt, aki pedig egy híres argentin mérnök volt.

Horacio Pagani és felesége Cristina 1982-ben egy bőrönddel indultak el Olaszországba, mindent feltéve az álmára. Még Fangio ajánló levele sem tudta garantálni, hogy kap munkát az autóiparon belül. Több hosszú hónap után a Lamborghini karosszéria részlegén talált állást, ahol eredetileg a létra legalján kezdte, de a rendíthetetlen elszántsága ham r előre vitte a karrierjét. 1985-ben az új kompozit-anyag részleg vezetője lett és a Countach Evoluzione autón dolgozott, ami az első kompozit-anyagból készült közútra alkalmas autó volt. Ezeket az anyagokat korábban csak az űrhajókon és versenyautókon használták.

Horacionak ez egy teljesen új ötletet adott és megpróbálta Feruccio Lamborghini-t rávenni, hogy vegyenek egy autoklávot, amivel képesek lesznek kompozit anyagokat gyártani nagy mennyiségekben. Feruccio ezt az ötletet elutasította és nem volt hajlandó Horacio-ra hallgatni. Így Horacio egy újabb őrült ötlettel állt elő: hitelt vett fel a banktól és kibérelt egy épületet, ahol bele kezdett a kompozit anyagok tanulmányozásába és fejlesztésébe. Később vett egy saját autoklávot és megalapította a saját cégét, a Modena Design-t. Itt olyan nagy neveknek gyártott kompozit anyagokat, mint például a Ferrari, Renault és Daihatsu. Az estéit pedig a saját autójának tervezésével töltötte. Ez az autó eredetileg a Fangio F1 nevet kapta. Éveken keresztül dolgozott az autón és 1993-ban már csak egy megfelelő motor kellett az autóba. Fangio-nak köszönhetően Pagani találkozott Dieter Zetsche-vel, aki akkor a Mercedes vezető mérnöke volt. Megmutatta neki az autóját és a Mercedes mérnöknek nagyon tetszett. Pár hónappal később hivatalosan is megegyeztek: egy 450 lóerős 12 hengeres Mercedes motor lesz a Pagani autóban. Pontosabban egy M120-as V12-es.

Ez egy hatalmas előrelépés volt és úgy festett, hogy Horacio álma be fog teljesülni. 1999-ben az autó átment a típus teszteken és végül bemutatásra került a Genfi Autószalonon. Ekkor már a Pagani Zonda nevet viselte, mivel Juan Manuel Fangio, akiről az autót nevezte el, sajnos elhunyt. Ezt az autót legjobban Leonardo Da Vinci filozófiája tudja jellemezni, aki a művészetet és a tudományt tökéletesen ötvözte.

Ugyanez elmondható a Zondára, ami a művészetre hasonlító részletei mellett egy teljesen új szénszálas kasztniba volt öltöztetve. Ezt az autót nevezhetjük az első Hypercar-nak, mert nem lehetett egy kategóriába tenni az akkori supercar kategóriával. A Zonda-projekt álma kilenc hosszú év után valósult meg. Évekig tartó kemény munka és folyamatos tökéletesítés, amelyet időnként lassított a beszállítók támogatásának hiánya, akik nem hittek egy ember álmában. Ez az álom mára a Pagani Automobili nevet viseli és a cég a mai napig működik Horacio Pagani
vezetésével.