A magyar autóversenyzés története nem állt meg Szisz Ferencnél. 1936. június 21-én megrendezték Magyarországon az első Grand Prix versenyt, amelyen az egyetlen magyar induló, Hartmann László a hetedik helyen végzett.
1950-ben a Grand Prix sorozat utódja a Formula 1 világbajnokság lett. A második világháború utáni politikai helyzet miatt Magyarország leállította a legrangosabb autóversenyek megrendezését, és csak később, az 1960-as évek elején adott Budapest otthont a Formula Junior és az Európai Túraautó Bajnokság sorozatának. Az 1980-as évek elején Bernie Ecclestone, az FIA vezetője úgy döntött, hogy bevezeti a Forma-1-et a vasfüggöny mögé is. Eredetileg Jugoszlávia és a Szovjetunió merült fel, mint pályaépítési lehetőség, de a döntéshozók nem tudtak megegyezni. Akkoriban Rohonyi Tamás, aki Budapestről érkezett és Ecclestone-nal dolgozott, javasolta egy új pálya építését Magyarországon. Fontolóra vették a Népliget átalakítását, de végül úgy döntöttek, hogy új, különálló létesítményt építenek.
Ma Budapest központjától 19 km-re található a „Hungaroring” nevű pálya, amelynek munkálatait 1985 márciusában kezdték meg 73 hektáron, és kicsivel több, mint fél évig tartott az építkezés. Egy számítógépes program használatával -a világon elsőként- úgy tervezék meg a pályát, hogy a lelátó minden egyes székéről jól lehessen látni a versenyt. Az építészek Papp István és Gulácsi Ferenc voltak.
A pályát végül 1986 júniusában nyitották meg. Az első Formula–1-es Magyar Nagydíjat augusztus 10-én rendezték. Annak ellenére, hogy a jegyár többszöröse volt az átlagfizetésnek, 206 ezren tekintették meg az első futamot, ami annak idején rekordnak számított. A „vasfüggöny” kommunista oldalán élő rajongók számára a magyar pálya egyet jelentett a nyugati élettel. A létesítményt katonák őrizték a rendezvény ideje alatt. A sporteseményt világszerte közvetítették a tévében, nagyjából 400 millió ember nézte.
A versenypályát eredetileg 10 évre tervezték, azonban azóta többször felújították és átépítették. A befektetetett munkának és pénznek köszönhetően 2026-ig meghosszabbították a Forma-1-es eseményekre vonatkozó szerződést. Csak két F1-es pálya (Monaco és Monza) ad otthont hosszabb ideje a világ legjobb versenyzőinek.
Maga a pálya technikailag nagyon nehéz. Keskeny és kanyargós, emellett a hepehupás útfelület és gyakran a hőség is feladja a leckét a versenyzők számára. A Magyar Nagydíj történetében az első eső csak 2006-ban esett! Egy kör 4.381 m hosszú, így hetven körrel a teljes táv, amit egy Forma-1-es versenyen meg kell tenni, tehát 306.663 km.
Az első magyar tesztpilóta a Forma-1-ben Kesjár Csaba volt. 1962. február 9-én született Budapesten. Először gokartversenyeken vett részt, majd a német Forma-3-ban debütált. 1987-ben tesztelte a német Zakspeeda versenycsapat egyik autóját. Magyar pilóta először ekkor vezetett F1 autót, és valószínűleg Kesjár Csaba lett volna az első magyar pilóta, aki F1 versenyen indul, azonban egy szomorú tragédia közbeszólt. 1988-ban a nürnbergi pályán az autója fékrendszer-meghibásodást szenvedett, és 200 km/órás sebességgel a gumifalnak ütközött. Az életét már nem tudták megmenteni, mindössze 26 éves volt. Legendája azonban a mai napig élénken él a magyar autóversenyzés történetében.
Cikksorozatunk következő részében megismerkedünk az egyetlen magyar F1-es versenyzővel, és egy kicsit kitekintünk a magyar autósport jövőjébe is.