Az 1993-as esztendőben a frusztráltság jellemezte Sennát, hiszen 1992 után ebben az évben sem kapott olyan technikát a McLarentől, amellyel a szezon egészét tekintve felvehette volna a versenyt a Williamsekkel. Ráadásul immár nem Nigel Mansell, hanem az egy év kihagyás után visszatérő ősi rivális, Alain Prost győzelmeit volt kénytelen nézni amellett, hogy azért ő is nyert 5 versenyt.
Az egyik, ha nem a legemlékezetesebb sikerét elérte, illetve utolsó győzelmét Monacóban; valamint a szezon végén, pályafutása utolsó győzelme után kérlelte a visszavonuló Prostot, hogy fogadja el a McLaren ajánlatát, és 1994-ben is legyen a csapattagja.
Senna 1994-ben a Williamsnél folytatta, Prost végük csak tesztelt a McLarennél, de nem fogadta el az ajánlatukat. Így aztán egy 1993 végén rendezett gokartversenyen csapott össze egymással utoljára a pályán a két legenda. Szerepelt még két versenyen, amelyekből egyaránt kiesett, az 1994-es évből a legtöbbeknek bizonyára a San Marinó-i Nagydíj maradt meg Sennával kapcsolatban. Az imolai fekete hétvégén (ahogy többen emlegetik) előbb Roland Ratzenberger, majd a másnapi versenyen a háromszoros világbajnok brazil hunyt el.
Az ott állomásozó orvos éppen a főtribünön látta el a Pedro Lamy és JJ Lehto rajtbalesete során a lelátóra repülő törmelék által megsebesített nézőket, amikor a 7. kör elején Senna Williams-e kivágódott a Tamburello kanyarban. Miután jelezte az orvosi csapat mi történt, Dr. Gordini azonnal elindult a tőle néhány száz méterre levő baleset helyszíne felé.
„Azonnal aggódni kezdtem, mivel az a kanyar rossz emlékeket ébresztett bennem Gerhard Berger 1989-es balesetéről, amikor beszorult az égő Ferrariba, és csak a tűzoltók gyors beavatkozása mentette meg – idézte fel az olasz sportnapilapnak. – Felültem a robogómra, és a Tamburello felé vettem az irányt. Néhány perccel Sid Watkins professzor után érkeztem a helyszínre. Senna ekkor még magától lélegzett, de már kómába esett. Rengeteg vért veszített a jobb szeme fölötti sebből, valamint a Williams leszakadó felfüggesztése eltörte a nyakát.” Dr Gordini így emlékszik a történtekre.
Watkins professzor, az F1 hivatalos orvosa könyvében leírta, már Senna sisakjának levételekor nyilvánvalóvá vált, hogy a brazil menthetetlen. Ennek ellenére mindenki tette a kötelességét, azaz megkezdődött a reménytelen küzdelem a háromszoros világbajnok életéért. Úgy döntött az orvosi csapat, hogy helikopterrel a Maggiore-kórházba szállítják. A szíve leállt, de sikerült újraindítanunk. Az orvosok ezután sem adták fel, de hamarosan be kellett látniuk, hogy Senna elment.
A Michael Schumacher által megnyert San Marinó-i Nagydíj végeztével a pályáról többen is a kórházba siettek. Köztük volt az akkor már ismét a Ferrarinál versenyző, Sennával 1990 és 1992 között a McLarennél három évet lehúzó Gerhard Berger is, aki baráti viszonyt ápolt a forma-1-es pilótával. Pályafutása során rengeteg díjat megnyert, végtelen erővel, és kitartással rendelkező versenyző volt Ayrton Senna. Emlékeinkben mind a mai napig él személye.