Az ikonikus cápaorrú, 2 ajtós kupé 1976 és 1989 közötti modellciklusa igencsak sokat adott a bajor márka hírnevéhez, ugyanis az 5-ös és 7-es széria közé érkező modell a sportos elegancia és a műszaki innovációk ötvözésével egy olyan formavilágot testesített meg, mellyel akkor is és most is megdobogtatja a benzinvérűek és laikusok szívét egyaránt. A kezdeti szériákat a karmanni gyáregységben szerelték össze, ebből az időszakból már szinte alig felfedezhető néhány darab, 1977-től viszont Dingolfing volt a gyártás helye. A tengerentúlon csak M6-os néven futott, itt a vén kontinensen azonban M635 CSI típus megjelöléssel vált ismertté a 13 éves ciklusidő alatt 86 ezer példányban készült guruló szobor. A formatervért a Mercedes-től átigazolt Paul Bracq felelt egészen 1974-ig. A francia formatervező kreativitását a csillagos márkánál a W100, 108, 114,115-ös és a 250 SL formatervekben hagyta az utókorra, de a híres nagysebességű TGV vonat formatervén is dolgozott, szóval mondhatni minden ikonná (arannyá) vált a keze alatt. Szakértők szerint a Bracq által tervezett 3, 5, 6, 7-es széria által vált a márka a prémium szegmens meghatározó szereplőjévé és az M6-nak ebben oroszlánrésze volt.
A propelleres márka grand tourer-je olyan opciókkal lépett a piacra, mint például a hűtött könyöklő alatti tároló, igazi bivalybőrből készült kárpitozás, valamint a több darabból álló pókhálós felni és peres (alacsony oldalfalú) abroncsok kombója. Előbbire szélesebb ráfot is lehet csavarozni, valamint a hagyományos 5 rögzítőcsavaros közepet a versenysportban használt központi csavaros megoldással álcázták, utóbbi pedig a híres nagyszériás TRX gumi volt, amit a Michelin 1975-ben mutatott be.
Az utastér érdekessége természetesen a vezető felé fordított műszerfali középkonzol és az inkább az ergonómiát előnyben részesítő tér- és anyaghasználat. Kupéktól nem megszokott módon nagyon jó a körbeláthatósága a kocsiszekrénynek és még a hátsó sorban is kontúrülések kaptak helyet. A 181 és 282 lóerős motorkínálatban 2,8 és 3,5 literes sorhatos blokkok szerepelnek, melyekhez 3 vagy 4-fokozatú automata, igény szerint, 4, vagy 5 fokozatú manuális váltó kapcsolódik. Annak ellenére, hogy az autóhoz jobban illik a méltóságteljes vonulás, a másfél tonna önsúlyú csúcsmodell 6,4 másodperces 100-as sprintidővel és 255 km/h-ás végsebességgel a 70-80-as évek sportos autóira jellemző jóérzéseket generál az utastérben. A versenyre optimalizált verzió a 80-as évektől legalább egy tucat díjat szerzett európai, új-zélandi és ausztrál túraautó versenyeken, két alkalommal a 24 órás Nürburgring futamon is a dobogó legfelső fokán végzett.
Az ikonikus cápaorrú számtalan filmben kapott karakterszerepet, az E24-el többek között a Miami Vice, Halálos Fegyver és a Derrick filmekben találkozhattunk, nem meglepő módon üldözéses jelenetekben. A közel 50 éve megjelent 6-os kupé vitán felül áll, nem lehet érveket felhozni ellene, a guruló szobrok és a szépidőket megidéző vezetési élményt adó gépcsodák táborának örökös tagja.