A Honda és a motor szó összekapcsolása teljesen tudatos volt, hiszen a gyár elsősorban motorokat gyártott. Később váltak sikeressé az autógyártásban is. Honda Szoicsíró nehézipari vállalata elkezdett présöntött dugattyúgyűrűket gyártani. Az öntvények ridegek voltak, és rendre eltörtek, ezért Honda esti kurzuson elkezdett kohászatot tanulni, míg végül sikerrel járt. Ez is jól jellemzi a japán üzletember kitartását, makacsságát.  Apró cége túlélte a háborút követő gazdasági összeomlást is. Prosperáló  cégként jelentek meg a háború utáni japán sikerkönyvében. A Honda motorszekciója bizonyított a világversenypályáin majd a közutakon is.  

A kor kétütemű motorjainál jóval fejlettebb volt az a kifinomult négyütemű motor, amellyel a Dream E-modellnek végsebessége már 72 km/h volt. Egy tokiói üzemben naponta 130 motorkerékpár készült. A versenytársakat lenyűgözte az új motor, négy gyár kivételével mind bezárta kapuit. Honda motorja műszaki csoda volt: az egyhengeres, 146 köbcentiméteres, felülszelepelt erőforrás két szívó- és egy kipufogóoldali szelepét emelőrudak működtették. Honda meggyőződésévé vált, hogy a modern technológia mindenre képes megoldást nyújtani. 

A piac válogatóssá vált. A havonta 6500 példányban gyártott, kerékpárra felszerelhető motorok iránti kereslet visszaesett. A Honda 90 köbcentiméteres J típusú Benly motorkerékpárja túl zajos volt, a Huno robogó pedig túlhevült a műanyag burkolat alatt. A vezetés és a munkások egyetértettek abban, hogy a helyzet stabilizálása érdekében csökkenteni kell a termelést. Ez a megegyezés alapozta meg azt az együttműködési kultúrát, amely a mai napig jellemző a Hondára.

A Honda GL 400 Shadow az egyik legritkább motorkerékpárja a márkának, rövid gyártási idejéből kifolyólag csak nagyon kevés darab készült belőle. Az első tömlő nélküli, valamint négyütemű motorkerékpár vízhűtéssel. A Honda által gyártott túramotorok sorozatát először a Kölni Motorkerékpár show-n mutatták be.