Pininfarina S.p.A. (a Carrozzeria Pininfarina rövidítése) egy olasz autótervező és karosszériaépítő cég, amelynek székhelye Cambiano, Torino, Olaszország. A céget Battista „Pinin” Farina alapította 1930-ban. A cég és az alapító gyakorlatilag elválaszthatatlanok, lássuk tehát a márka mögött álló személy történetét:
Battista „Pinin” Farina (később Battista Pininfarina) 1893. november 2-án az olaszországi Cortanzéban született. A tizenegy gyermek közül a tizedik, beceneve: „Pinin” (piemonti nyelven a legfiatalabb / legkisebb (testvér), ami arra utalt, hogy ő a családban a kicsi gyermek). 12 éves korában kezdett dolgozni a családja karosszériaműhelyében, és ebben az időben született meg az autók iránti érdeklődése. Hosszú évekig dolgozott itt, és miután kiválóan megtanulta a szakmát, ambícióitól hajtva megalapította cégét, és saját formaterveket kezdett készíteni.
1930-ban létrejött tehát a Carrozzeria Pinin Farina, melynek célja új karosszériák tervezése és építése volt. Még ebben az évben Farina megkapta az első igazán nagy megrendelését, nem is akárkitől: barátja és támogatója Vincenzo Lancia kérte fel, hogy dolgozzon neki. Farina elkészítette a Lancia Dilambdát, amellyel egy életre megalapozta a karrierjét. Ezután már nem volt megállás, Farina híre gyorsan terjedt és nagyon messzire. Egyik első példának érdemes hozni a Cisitalia 202-est, amelyet 1947-ben tervezett. Ez az autó segített hírnevének erőteljesebb megalapozásában. Az általa tervezett autók elegáns stílusa és jó minősége miatt hamar híres lett, eleinte csak Olaszországban, majd egész Európában. Egyszerűbb, de jól eltalált arányokkal dolgozott, és bár ezeken elsőre megütközött a közvélemény, idővel más tervezők másolni kezdték. Ezek a formák és autók egyébként igen lassan koptak ki a divatból és az utakról, lényegében a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek veterános körökben.
A Ferrarinál 1952-ben megkezdett munkája lett a leghíresebb, bár ennek nagy részét fia, Sergio irányította. A történet így szól: a partnerség 1951-ben kezdődött egy találkozóval, egy Torino és Modena között félúton lévő kisváros éttermében. Ezt a semleges területet azért választották, mert sem Farina, sem Enzo Ferrari nem akart találkozni a másik főhadiszállásán. Battista fia, Sergio így emlékezett vissza: „Nem nehéz elképzelni, mit éreztem azon a délutánon, amikor édesapám, anélkül, hogy egy pillanatra levette volna a szemét az útról, elmondta nekem a döntését, amikor visszamentünk Torinóba: „Mostantól te fogsz figyelni a Ferrarira, A-tól Z-ig. Tervezés, mérnöki munka, technológia, kivitelezés.” – Sergio boldogsága leírhatatlan volt.
A találkozó óta sok év telt el, igen hosszantartó kapcsolat alakult ki, ahol az egyetlen közúti sorozatgyártású Ferrari, amelyet nem a Pininfarina tervezett, az 1973-as Dino 308 GT4 volt. Ez a különleges kapcsolat azonban véget ért a 2012-17-es Ferrari F12 berlinettával, az utolsó modellel, amelyet teljes egészében Pininfarina tervezett.
A cikk egy következő részben folytatódik, amelyben megismerjük Farina életútjának utolsó éveit, majd az általa alapított cégnek az utóéletét.